Közel harmincezer fővel kell csökkenteni a központi közigazgatási intézmények dolgozói létszámát - erről hozott informális döntést a kormány az [origo] információi szerint. Fehér Józsefet, a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók (MKKSZ) főtitkára minden ilyen kormányzati „kiszivárogtatást” felelőtlen pánik keltésnek tart, amelynek az időzítése sem lehetett véletlen.

Az adóhatóság és néhány más intézmény felmentést kaphat az elbocsátások alól. Várhatóan minden hatodik-hetedik ember munkahelye megszűnik a kormányhivatalokban, minisztériumokban, azok háttérintézményeiben - értesült az [origo] több kormányzati forrásból, akik között vannak a döntéshozatalra rálátó személyek, és olyanok is, akik minisztériumokban dolgoznak, és értesültek a kormány elhatározásáról. Információink szerint közel 15 százalékos létszámcsökkentést kell végrehajtani a központi költségvetési intézményeknél, erről hozott a múlt hét vasárnapján informális döntést a kormány. (Háttérintézmény például a Vidékfejlesztési Minisztérium felügyelete alatt állló Országos Meteorológiai Szolgálat vagy a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium alá tartozó Magyar Bányászati és Földtani Hivatal.)

Most mintegy kétszázötvenezren dolgoznak a központi államigazgatásban, közülük közel harmincezernek szűnhet meg az állása a következő fél évben. Ehhez harmincezernél kevesebb dolgozót kell ténylegesen elküldeni, ha az éppen nyugdíjba menő állami alkalmazottak helyére nem vesznek fel újakat. (Évente néhány ezren hagyják el a közszférát, mert nyugdíjba vonulnak - mondta az [origo]-nak egy, a költségvetési folyamatokra rálátó, névtelenséget kérő szakember.)

A NAV megúszhatja

A minisztériumok vezetői és a költségvetési koordinációt végző Nemzetgazdasági Minisztérium a napokban egyeztetnek arról, hogy a 15 százalékos létszámcsökkentés melyik intézményt hogyan terheli. Információink szerint a 15 százalékos leépítés egyenlőtlenül oszlik majd meg a különböző szinteken, az a törekvés, hogy a minisztériumokban arányaiban kevesebb, a háttérintézményekben nagyobb legyen a vágás.

Úgy tudjuk azonban, hogy az elbocsátás nem érint minden szervezetet. A néhány kivételezett intézmény között ott lehet a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV). Az adóhatóságtól kettőzött munkát vár a kormány az adóbeszedés felgyorsítása, hatékonyabbá tétele érdekében, ezért tehetnek itt kivételt.

A 15 százalékos leépítési tervről szerdán délelőtt megkérdeztük a költségvetésért felelős Nemzetgazdasági Minisztériumot, a tárca azt válaszolta, hogy nem illetékes az ügyben, és a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumhoz irányított minket. Szerdán délután megkerestük a KIM-et is, cikkünk megjelenéséig nem kaptunk választ.

Az Orbán-kormány az idei évnek is úgy indult neki, hogy leépítést hajtott végre a közszférában. A 2011-es költségvetési terv szerint a minisztériumoknak és az igazgatási szerveknek ötszázalékos létszámcsökkentést kellett végrehajtaniuk, a háttérintézményeknek munkatársaik tíz százalékától kellett megválniuk - ezzel körülbelül húszezerrel csökkent a közszféra létszáma, legalábbis a terv szerint. A terv teljesítéséről is megkérdeztük a KIM-et és az NGM-et, a válaszra ebben az ügyben is várunk.

Tízmilliárd körüli megtakarítás várható

Egyik forrásunk szerint jövőre hatmilliárd forint megtakarítás jöhet össze a harmincezer fős leépítésből. Az [origo] becslése szerint azonban ennél valamivel nagyobb összeget spórolhat meg jövőre az állam. A 15 százalékos elbocsátás - 160 ezer forintos havi nettó átlagbérrel számolva a közigazgatásban, ahogyan az a KSH keresetstatisztikájában szerepel - nyolc-tizenkétmilliárd forint körüli megtakarítást jelenthet jövőre. Az elbocsátottaknak akár hathavi végkielégítést is kell fizetni (igaz, a 3,5 millió forint feletti összegeket majdnem teljesen vissza is szedi az állam a 98 százalékos különadóval), és a leépítésekből származó megtakarításnál figyelembe kell venni, hogy nem a bruttó bért vagy a bérköltséget spórolja meg az állam, hanem csak a nettó bért (mert a személyi jövedelemadó és a járulékok az államhoz folynak vissza).

Aki elveszíti a munkahelyét, annak, ha nem helyezkedik el, három hónapig munkanélküli ellátást kell biztosítani, és ha utána sem kap munkát, részt vehet a közmunkaprogramokban, ami állami költséget jelent. A tartósan munkanélkülivé váló egykori közszolgák a jövedelemcsökkenés miatt kevesebbet vásárolnak, így az állam áfabevételei is apadnak, míg azok, akik sikeres vállalkozásba kezdenek vagy a magánszektorban helyezkednek el, hozzájárulnak a gazdasági növekedéshez és az állami bevételek növekedéséhez. Ezen hatások eredőjeként becslésünk szerint 8-12 milliárd forintos lehet a jövő évben a valós megtakarítás.

Rá egy évre azonban már nagyobb lehet a hiánycsökkentési hatás, mert a végkielégítés 2012-ben lezajlik. Becslésünk szerint 2013-ban 15-20 milliárd forinttal javíthatja az államháztartási egyenleget a mostani leépítési terv végrehajtása.

Ezek az összegek azonban eltörpülnek ahhoz az akár ezermilliárd forintos kiigazítási igényhez képest, amely a jövő évi 2,5 százalékos GDP-arányos költségvetési hiánycél eléréséhez kellhet. A március elején megszületett Széll Kálmán-tervben még 550 milliárd forintos kiigazítást jelzett a kormány 2012-re, azóta azonban rosszabbak lettek a gazdasági kilátások, a végtörlesztési terv végrehajtása pedig egyes várakozások szerint tovább ronthatja a magyar gazdasági növekedési reményeit.

A „kiszivárogtatás” felelőtlen pánik keltés

A Szakszervezetek.hu megkérdezte Fehér Józsefet, a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete (MKKSZ) főtitkárát, hogy az érdekképviseletük miként vélekedik a kormányzati szándékról, hogy harmincezer fővel kell csökkenteni a központi közigazgatási intézmények dolgozói létszámát? Az MKKSZ az ilyen hírek hallatán, aggodalmának ad hangot, mert ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy minden második ember kirúgásra kerülhet. Minden egyes elbocsátás az érintettek életét, családjaik sorsát teheti tönkre.

Minden ilyen kormányzati „kiszivárogtatást” felelőtlen pánik keltésnek tarja Fehér József, hiszen a dolgozókat ez elbizonytalanítja, az egész közszolgálatot megfélemlítésben tartja. A hírek időzítése sem lehetett véletlen, amikor szakszervezeti demonstrációk előtt állunk, akkor megszaporodnak az ehhez hasonló „informális kormány döntésekről” szóló híresztelések.

szakszervezetek.hu